I'm so modern, I need more and more information
határok nélkül
2012. január 25., szerda
Frenk - Nyitott szemmel
Naponta többször is mehet és még többet, többet, többet szeretnék, vagyis az új albumot.
2012. január 22., vasárnap
Tapeunderground - Sajátmagam.exe
Új albummal jelentkeztek 2011. karácsonyán, ez a Háló, most már csak élőben kellene megjelenniük, bár nehéz elképzelni egy TU-t élőben, de kíváncsi lennék.
2012. január 21., szombat
Alison Mosshart & Carla Azar - Tomorrow Never Knows
A film szinte egyetlen emlékezetre méltó momentuma mikor ez a dal megy (Björké mellett), egyébként nagyon össze voltak zavarodva fejben.
2012. január 17., kedd
Warpigs - Monte Carlo
Azóta sem hiszem, hogy született volna stílusosabb szám és klip, örök kedvenc. Mindez 1999-ből.
2012. január 13., péntek
Ez volt 2011
Kulturálisan is voltak történések a tavalyi évben, nem csak a lélek kavargott össze-vissza.
FILM:
2011 Ryan Gosling-é volt, nálam legalábbis egyértelműen, bár tudom ezt már sokan sok helyen megírták, de nem egy klassz filmet láttam tőle és sajnos kevésbé jót is.
Ezek az alábbiak: Maradj (Stay, 2005), Törés (Fracture, 2007), All Good Things (2010), Blue Valentine (2010), Drive (2011), Őrült, dilis, szerelem (Crazy, Stupid Love, 2011)
Egyértelműen a Blue Valentine emelkedik ki ezek közül, az az egyik legjobb volt, amit tavaly láttam, na de azért a Drive-ba is bele lehetett szerelmesedni elég hamar, hihetetlenül jól rakták össze. A Drive-ban és a Blue Valentine-ban sem lehetett ok a partnernőire, na de az a lényeg, hogy hihetetlenül jó érzés ezt a pasit látni a vásznon, akár szenved, dühös, vagy csak mereng, mindegy, de ő kell még sok filmben. Itt van az origo-n egy jó kis cikk arról, hogy miért ő a legnagyobb király. Egyébként tök hitelesen adta az All Good Things-ben a pszichopata és manipuláló férjet, elég hátborzongató volt, de ugyanennyire lelkes volt jogászként a Törésben, szóval hajrá, eddig is szerettelek, és ezentúl is foglak.
2011 legjobb filmélményei, de nem mindegyik azévi bemutató:
legjobb dráma - Blue Valentine, Black Swan
legjobb francia - Partir
legjobb északi - The Bothersome Man
legjobb magyar - Bibliotheque Pascal
legjobb superhero - Thor
legjobb vígjáték - Morning Glory, Midnight in Paris
legjobb thriller - Viharsziget
legjobb animáció - Coraline és a titkos ajtó
legjobb kosztümös - Az ifjú Viktória királynő, A király beszéde
legjobb független - Paper Heart
+ legmegrázóbb rendező - Lars von Trier (Antichrist, Melancholia)
SOROZAT:
Totál rákattantam a Dexter-re, pár hónap alatt pótoltam be 6 évadot, zseniálisak az évadtémák, és ahogy a 6. évad zárása történt, hoppá!
Végre elkezdtem nézni a Mad Men-t is, régi terv volt már, igaz, szép komótosan és tőlem szokatlanul szinkronosan a Dunán, de nagyon jónak tartom a szinkronját és imádom a sorozatot. Benne Jon Hamm-ot (óóó).
Indult 2011. őszén egy új fantasy-sorozat, a Once Upon a Time, hű, hát az valami hihetetlen, izgalmas és szép, jó nézni. :) Szintésn 2011 őszi a Hart of Dixie, ami szintén tökélyre sikeredett, hasonló, néha egyező díszletek a Gilmore Girls-szel, kisvárosi hangulat és a doktornő Zoe Hart, Rachel Bilson (Summer, The O.C.) stílusos alakításában.
A legjobb 2011-es vígjáték sorozat győztese tutira a Community és a New Girl, hadd ne kelljen magyaráznom. :) Tini kategóriában újoncként megemlítendő a The Nine Lives of Chloe King, de ez sajnos csak egy évadot élt meg, és a dráma kategóriában a The United States of Tara, ami többet, de mára már szintén véget ért. Gyilkosságisban a The Killing, aminek azt hittem megvan a megoldása, ám mégis tudtak rajta csavarni, hogy kelljen az a 2. évad. Jókat nevettem az Archer-ön is, ami egy animációs ügynökös sorozat, bár ennél egy évad után egyelőre leálltam.
2011 legszomorúbb halálesete a sorozatokban: Mitchell elporladása a Being Human harmadik évadában. Az egy sokk volt. :(
ZENE:
A tavalyi év legszebb balladája mindenképpen Adele Someone Like You c. dala, a magyarok közül pedig a Szerelemtablettára (Magashegyi Underground) könnyeztem a legtöbbet.
Nyáron kezdte el játszani a Petőfi a Mit akarsz látni c. dalt az Esti Kornéltól, ami itt már nem szerepelt, mivel július elején szakadt meg a blog, de tutira itt lett volna, mint hét/hónap dala. Gyorsan megszerettem, azt hiszem első hallásra, aztán kezdtem el csak utánanézni, hogy pontosan akkor mit is tett le eddig az asztalra a zenekar, mert mint előforduló előzenekar ismertem őket, de normál hanganyaggal még nem rendelkeztem. Azóta igen. :) Sőt. Az Egytől egyig lemez dalait is nagyon megszerettem, a Meztelen című szám mélyre beágyazta magát a szívben, aztán közben ment a várakozás, hogy mikor jelenik már meg az új album. Nos, itt van, a Boldogság, te kurva, jóval komolyabb és komorabb, kevésbé játékos mint az első, de ez cseppet sem baj, illeszkedik hozzám, kell a szívszaggatás. A Winamp-om egyik legjátszottabb dala lett a címadó dal, hadd ne magyarázzam miért...
Szintén új albummal jelentkezett idén -
magyarok:
- az év lemeze a Hangmásé, a Ragadozó 95%-ban tökéletes, kívülről fújós, fájdalmas, ójaj
- a Tapeunderground (Háló), amit még nem hallgattam végig, de amolyan karácsonyi ajándékként tökéletes
- Yonderboi (Passive Control), amit viszont elsőtől az utolsó számig imádok, hihetetlenül jó lett
- a Kiscsillag (Néniket a bácsiknak), néhány igazán jó és néhány igazán rossz felvétellel, jesszus, nem is tudom egyes számokat hogy gondolhattak albumra valónak, de ez a business
- Erik Sumo Band (The Ice Tower) - Veronika nélkül már nem jó, a címadó dalon kívül gyenge egyszerűen
- imádom az Óriást és szeretem a HS7-et is, de az EP-ket még hagyhatták volna a merevlemez mélyén
- a Fókatelep legújabb lemeze, a Fokadelic jóval erősebb és eredetibb az előzőnél, de azért még kicsit hullámzik, de rajta van a Bosszúdal és a Real, ami mindent visz
máshonnan:
IAMX - fokozott szívdobogás, ha Chris Corner énekel, imádom ezt a pasit
She Wants Revenge - nem übereli az eddigi lemezeket, sokkal idillikusabb és nyugodtabb, de azért szeretem
Moby - határozottan kellemes
Voltam a David Bowie-emlékesten a Pécsi Est Café-ban, vagyis a The Starmans-formáció előadásán, ami nagy élmény volt, pedig nem hallgattam igazán David Bowie-t sosem, de a fellépő énekesek miatt kihagyhatatlan volt. Ott volt a Hangmásból Endre, Frenk, Ponikló Imre, egy kicsit Beck Zoli is, meg még mások is, de a lényeg az, hogy az egész tök színvonalas volt és sajnálom, hogy a most januárit ki kell hagynom.
Volt persze 2011-ben is nem egy Kiscsillag, 30Y, Quimby vagy HS7 koncert, amin megjelentem, előbbi kettőn nagyobb lendülettel, de pár együttest idén hallottam először élőben: Magashegyi Underground, Intim Torna Illegál, Frenk, hogy csak a legjobbakat említsem, na meg ugye újra összeállt a Hiperkarma, amit a Fishing on Orfű-n hallottam is, hű, hát jó volt nagyon. :) Ezt a gondolatmenetet folytatva leírom már, hogy bár 2008-ban egy napra kilátogattam már a FOO-ra, de idén végre végig ott voltam, sátorban, jéghideg zuhanyzóban, viharban, fázva, meg ami kell, de a hangulat és a zene mindenért kárpótolt. Na meg Orfű egyébként is az egyik kedvenc helyem, nem véletlen, hogy a hazacuccolás és melegvíz után másnap még visszatértem P-vel egy délután erejéig.
A nyár legjobb koncertje mégis Egerhez kötődik, augusztus 20-án fogtam a sátorfámat és elmentem meghallgatni Egyedi Pétert az önálló gitárestjén, amin Peti csodálatos volt, az átlag egri fiatalság viszont kevésbé, nem értékelték annyira. :/ Amúgy Eger is tök jó hely, annak köszönhetően, hogy kolesz 30-40 perc gyaloglásra volt a belvárostól, elég jól megismertem. :D
A She Wants Revenge iránti rajongásom tovább mélyült, ennél mélyebb nem is lehet.
KIÁLLÍTÁS:
"Sírba visztek" - A Bizottság a Műcsarnokba megy, na meg november elején én is ott jártam, klassz volt, haza is hoztam egy posztert, szekrényajtó belsején örök figyelmeztetés, hogy köpni kell...
RUHA:
Az év ruhadarabja: kockás ing (no comment :D)
TECH:
- lecserélhettem végre a S-E K550i-met, és lett egy csodaszép lila HTC-m, ez nekem bőven megfelel, tetszik, tetszik
- lelkes használójává váltam a Miso-nak és a GetGlue-nak, a Foursquare-rel és a picplz-zel ismerkedem, de minden nyavalyának azért nem vagyok függője csak ismerője
A könyv szerintem majd külön bejegyzésben lesz, de lehet, hogy csak ezt egészítem ki.
FILM:
2011 Ryan Gosling-é volt, nálam legalábbis egyértelműen, bár tudom ezt már sokan sok helyen megírták, de nem egy klassz filmet láttam tőle és sajnos kevésbé jót is.
Ezek az alábbiak: Maradj (Stay, 2005), Törés (Fracture, 2007), All Good Things (2010), Blue Valentine (2010), Drive (2011), Őrült, dilis, szerelem (Crazy, Stupid Love, 2011)
Egyértelműen a Blue Valentine emelkedik ki ezek közül, az az egyik legjobb volt, amit tavaly láttam, na de azért a Drive-ba is bele lehetett szerelmesedni elég hamar, hihetetlenül jól rakták össze. A Drive-ban és a Blue Valentine-ban sem lehetett ok a partnernőire, na de az a lényeg, hogy hihetetlenül jó érzés ezt a pasit látni a vásznon, akár szenved, dühös, vagy csak mereng, mindegy, de ő kell még sok filmben. Itt van az origo-n egy jó kis cikk arról, hogy miért ő a legnagyobb király. Egyébként tök hitelesen adta az All Good Things-ben a pszichopata és manipuláló férjet, elég hátborzongató volt, de ugyanennyire lelkes volt jogászként a Törésben, szóval hajrá, eddig is szerettelek, és ezentúl is foglak.
2011 legjobb filmélményei, de nem mindegyik azévi bemutató:
legjobb dráma - Blue Valentine, Black Swan
legjobb francia - Partir
legjobb északi - The Bothersome Man
legjobb magyar - Bibliotheque Pascal
legjobb superhero - Thor
legjobb vígjáték - Morning Glory, Midnight in Paris
legjobb thriller - Viharsziget
legjobb animáció - Coraline és a titkos ajtó
legjobb kosztümös - Az ifjú Viktória királynő, A király beszéde
legjobb független - Paper Heart
+ legmegrázóbb rendező - Lars von Trier (Antichrist, Melancholia)
SOROZAT:
Totál rákattantam a Dexter-re, pár hónap alatt pótoltam be 6 évadot, zseniálisak az évadtémák, és ahogy a 6. évad zárása történt, hoppá!
Végre elkezdtem nézni a Mad Men-t is, régi terv volt már, igaz, szép komótosan és tőlem szokatlanul szinkronosan a Dunán, de nagyon jónak tartom a szinkronját és imádom a sorozatot. Benne Jon Hamm-ot (óóó).
Indult 2011. őszén egy új fantasy-sorozat, a Once Upon a Time, hű, hát az valami hihetetlen, izgalmas és szép, jó nézni. :) Szintésn 2011 őszi a Hart of Dixie, ami szintén tökélyre sikeredett, hasonló, néha egyező díszletek a Gilmore Girls-szel, kisvárosi hangulat és a doktornő Zoe Hart, Rachel Bilson (Summer, The O.C.) stílusos alakításában.
A legjobb 2011-es vígjáték sorozat győztese tutira a Community és a New Girl, hadd ne kelljen magyaráznom. :) Tini kategóriában újoncként megemlítendő a The Nine Lives of Chloe King, de ez sajnos csak egy évadot élt meg, és a dráma kategóriában a The United States of Tara, ami többet, de mára már szintén véget ért. Gyilkosságisban a The Killing, aminek azt hittem megvan a megoldása, ám mégis tudtak rajta csavarni, hogy kelljen az a 2. évad. Jókat nevettem az Archer-ön is, ami egy animációs ügynökös sorozat, bár ennél egy évad után egyelőre leálltam.
2011 legszomorúbb halálesete a sorozatokban: Mitchell elporladása a Being Human harmadik évadában. Az egy sokk volt. :(
ZENE:
A tavalyi év legszebb balladája mindenképpen Adele Someone Like You c. dala, a magyarok közül pedig a Szerelemtablettára (Magashegyi Underground) könnyeztem a legtöbbet.
Nyáron kezdte el játszani a Petőfi a Mit akarsz látni c. dalt az Esti Kornéltól, ami itt már nem szerepelt, mivel július elején szakadt meg a blog, de tutira itt lett volna, mint hét/hónap dala. Gyorsan megszerettem, azt hiszem első hallásra, aztán kezdtem el csak utánanézni, hogy pontosan akkor mit is tett le eddig az asztalra a zenekar, mert mint előforduló előzenekar ismertem őket, de normál hanganyaggal még nem rendelkeztem. Azóta igen. :) Sőt. Az Egytől egyig lemez dalait is nagyon megszerettem, a Meztelen című szám mélyre beágyazta magát a szívben, aztán közben ment a várakozás, hogy mikor jelenik már meg az új album. Nos, itt van, a Boldogság, te kurva, jóval komolyabb és komorabb, kevésbé játékos mint az első, de ez cseppet sem baj, illeszkedik hozzám, kell a szívszaggatás. A Winamp-om egyik legjátszottabb dala lett a címadó dal, hadd ne magyarázzam miért...
Szintén új albummal jelentkezett idén -
magyarok:
- az év lemeze a Hangmásé, a Ragadozó 95%-ban tökéletes, kívülről fújós, fájdalmas, ójaj
- a Tapeunderground (Háló), amit még nem hallgattam végig, de amolyan karácsonyi ajándékként tökéletes
- Yonderboi (Passive Control), amit viszont elsőtől az utolsó számig imádok, hihetetlenül jó lett
- a Kiscsillag (Néniket a bácsiknak), néhány igazán jó és néhány igazán rossz felvétellel, jesszus, nem is tudom egyes számokat hogy gondolhattak albumra valónak, de ez a business
- Erik Sumo Band (The Ice Tower) - Veronika nélkül már nem jó, a címadó dalon kívül gyenge egyszerűen
- imádom az Óriást és szeretem a HS7-et is, de az EP-ket még hagyhatták volna a merevlemez mélyén
- a Fókatelep legújabb lemeze, a Fokadelic jóval erősebb és eredetibb az előzőnél, de azért még kicsit hullámzik, de rajta van a Bosszúdal és a Real, ami mindent visz
máshonnan:
IAMX - fokozott szívdobogás, ha Chris Corner énekel, imádom ezt a pasit
She Wants Revenge - nem übereli az eddigi lemezeket, sokkal idillikusabb és nyugodtabb, de azért szeretem
Moby - határozottan kellemes
Voltam a David Bowie-emlékesten a Pécsi Est Café-ban, vagyis a The Starmans-formáció előadásán, ami nagy élmény volt, pedig nem hallgattam igazán David Bowie-t sosem, de a fellépő énekesek miatt kihagyhatatlan volt. Ott volt a Hangmásból Endre, Frenk, Ponikló Imre, egy kicsit Beck Zoli is, meg még mások is, de a lényeg az, hogy az egész tök színvonalas volt és sajnálom, hogy a most januárit ki kell hagynom.
Volt persze 2011-ben is nem egy Kiscsillag, 30Y, Quimby vagy HS7 koncert, amin megjelentem, előbbi kettőn nagyobb lendülettel, de pár együttest idén hallottam először élőben: Magashegyi Underground, Intim Torna Illegál, Frenk, hogy csak a legjobbakat említsem, na meg ugye újra összeállt a Hiperkarma, amit a Fishing on Orfű-n hallottam is, hű, hát jó volt nagyon. :) Ezt a gondolatmenetet folytatva leírom már, hogy bár 2008-ban egy napra kilátogattam már a FOO-ra, de idén végre végig ott voltam, sátorban, jéghideg zuhanyzóban, viharban, fázva, meg ami kell, de a hangulat és a zene mindenért kárpótolt. Na meg Orfű egyébként is az egyik kedvenc helyem, nem véletlen, hogy a hazacuccolás és melegvíz után másnap még visszatértem P-vel egy délután erejéig.
A nyár legjobb koncertje mégis Egerhez kötődik, augusztus 20-án fogtam a sátorfámat és elmentem meghallgatni Egyedi Pétert az önálló gitárestjén, amin Peti csodálatos volt, az átlag egri fiatalság viszont kevésbé, nem értékelték annyira. :/ Amúgy Eger is tök jó hely, annak köszönhetően, hogy kolesz 30-40 perc gyaloglásra volt a belvárostól, elég jól megismertem. :D
A She Wants Revenge iránti rajongásom tovább mélyült, ennél mélyebb nem is lehet.
KIÁLLÍTÁS:
"Sírba visztek" - A Bizottság a Műcsarnokba megy, na meg november elején én is ott jártam, klassz volt, haza is hoztam egy posztert, szekrényajtó belsején örök figyelmeztetés, hogy köpni kell...
RUHA:
Az év ruhadarabja: kockás ing (no comment :D)
TECH:
- lecserélhettem végre a S-E K550i-met, és lett egy csodaszép lila HTC-m, ez nekem bőven megfelel, tetszik, tetszik
- lelkes használójává váltam a Miso-nak és a GetGlue-nak, a Foursquare-rel és a picplz-zel ismerkedem, de minden nyavalyának azért nem vagyok függője csak ismerője
UTAZÁS:
A Szd-Bp-Sopron-Eisenstadt-Sopron-Nagycenk-Sopron-Bp-Szekszárd túra, 4 napba sűrítve. Sopronba szeretnék költözni, sok szempontból ideális hely és annyira békés, tiszta, barátságos hely, mint kevés hely Magyarországon. Vagyis az első tulajdonképpen.A könyv szerintem majd külön bejegyzésben lesz, de lehet, hogy csak ezt egészítem ki.
2012. január 8., vasárnap
Másfél - Malac
röff-röff (friss vér érkezett, bár nem tudom honnan)
2011. július 6., szerda
Budapest Bár (Frenk) - Ez történt Lellén
Na mert azért az ő koncertjükbe is belehallgattam Orfűn, máskor még úgysem volt rá lehetőségem és a Cseh Tamás feldolgozásdal, a Budapest mellett persze hogy Frenk tetszett a leginkább :) Ő szerintem az egyik legkülönlegesebb alakja a magyar könnyűzenének, altervilágnak, nevezzük bárhogy, nem ez a fontos, hanem, hogy egyrészt nagyon jól énekel, a stílusa egyedi, ami persze leginkább a szólóprodukciójában jön ki, de azért ebben a projektben is több mint kellemes hallgatni.
album: Volume 2 - Tánc (2009)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)